Az alábbi cikk a Nők Lapja Évszakok 2009-es tavaszi lapszámában jelent meg. A lista többé kevésbé azóta is pontos - csak az élen szereplő kép változott. De a festő nem. ma is Csontváry a sztár - Trauni tájképe 240 millióért kelt el tavaly.De hogy vajon jobb-e, mint a 230 millióra taksált Szerelmesek találkozása? Nehéz lenne megmondani. Valójában minden annyit ér, amennyi pénzt adnak érte. Így lett ez ennyi és kész. Persze azért a szakértők tudják, hogy melyik összeg mögött mi rejlik. Valódi érték vagy csak a véletlen műve? Természetesen mindkettőnek szerepe van.
(A cikk első része, amelyben a világ legdrágább festményeit veszem sorra ezen a linken található.)
...................................
- "Az ár nem fontos, amikor egy képről beszélünk." - állítja Kieselbach Tamás műkereskedő művészettörténész, de könnyen beszél. Jelenleg ő a csúcstartó. Az ő aukciósháza büszkélkedhet a legdrágább eddig elárverezett képpel, Csontváry Kosztka Tivadar Randevú című festménye 230 millió forintért talált gazdára három évvel ezelőtt. - "Csak azért beszélünk mi is a pénzről, mert mert erre a nagy összegre harap a média, szeretnek róla írni. De nem ez határozza meg a festők értékét. Vannak ezen a tízes listán kívül is nagy művészek, akiknek egyszerűen nincs a piacon olyan nagyszabású, kiemelkedő képük, amely máig kereskedelmi forgalomba került. Mert az, hogy mi eladó, mi nem, a véletlen műve."
Bizony, az, hogy az úgynevezett
"top tízes" listában, azaz a legdrágább aukciós
tételek között mi szerepel, nagyon is esetleges. Munkácsy három
képe is helyt kapott, ami döbbenetes, de a műértők tudják,
mindez nem csak a festő géniuszának köszönhető, de annak is,
hogy ezek a képek korábban a Magyar Nemzeti Galériában voltak
láthatóak, és az elmúlt ötven évben valóságos ikonná váltak.
Nem csoda, hogy amikor lehetőség nyílt a megvételükre,
kiemelkedő árat értek el.
Hogy mennyit ér egy kép
valójában, az sok egyéb tényezőtől is függ. Az persze fontos,
hogy kiemelkedő mű legyen, nagyon jó alkotás. De emel az áron,
ha nehezen hozzáférhető, és az is, ha olyan jó téma, amely az
érzelmekre hat. Aztán ha minden csillagzat együtt áll, és egy
valódi, ritka remekmű kerül a piacra, még ott az a
kiszámíthatatlan emberi tényező. Kell egy szenvedélyes gyűjtő,
aki számára több ez, mint egyszerű befektetés. Mert a pénzen
kívül valódi szerelem is kell ahhoz, hogy valaki százmilliókat
áldozzon egy képre.
- "A magyar festészetnek vannak
mítikus, emblematikus figurái, akiknek minden képük remekmű. De
az ár nem csak ettől függ. Hiába festett Rippl Rónai
fantasztikus képeket, mivel sok képet festett, sok képe kering a
piacon. De egy Csontváryt már nem könnyű szerezni. Olyan főműve,
mint ami a lista élén áll, nincs több. Ezért indokolt a magas
ár." - magyarázza Virág Judit művészettörténész,
galériatulajdonos, aki szintén sok képet juttatott lista élére.
1.
Csontváry Kosztka Tivadar: A szerelmesek találkozása (Randevú);
1902 - 230 000 000 Ft, Kieselbach, 2006
Csontváry egész élete tele van misztikus fordulatokkal. Későn, harminc éves kora után kezdett festeni, korábban patikusként dolgozott. De egy nap rohama volt, és azt mondta neki egy hang, nagy festő lesz belőle, nagyobb az isteni Raffaelnél is. Ezután a festésnek szentelte életét, bár sokáig úgy tűnt, a jóslat nem teljesül be. Az amatőr festőt kinevették, képeit senki nem vásárolta meg, kis híja, hogy nem lett mind az enyészeté. Ponyvavászonnak akarták eladni, amikor egy jószemű kereskedő megmentette a képeket, amelyek azután lassan szétszóródtak, sok végleg elveszett. Aki pedig mégis hozzájutott egyhez, azóta is kincsként őrzi, és nem akarja eladni.
Csontváry képeinek a titka, hogy
mély filozófiai tartalom áll mögöttük, nehéz értelmezni, mit
ábrázol, és mit jelent.
- "A ritkaságuk miatt
lettek ilyen drágák! Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy az
utóbbi húsz évben hány képe került aukcióra!" - figyelmeztet
Virág Judit egy újabb szempontra.
2. Munkácsy Mihály: Poros út I. ;1883 - 220 000 000 Ft, Virág Judit, 2003
A Párizsban készült festmény
gyönyörű színeit, formáit és romantikus témáját az
impresszionizmus ihlette. A Számlakönyvek tanúsága szerint
1881-ben került Sedelmeyerhez, Munkácsy állandó műkereskedőjéhez,
1921-ben került Magyarországra, ahol Vida Jenő, bankár vásárolta
meg. Noha Vida felsőházi tag volt, 1944-ben Auschwitzba hurcolták,
és villáját kifosztották. A benne lévő csodálatos
festménygyűjteményt Németországba szállították, kivéve négy
Munkácsy képet, amelyet Vida nem sokkal előtte kölcsönadott a
Szépművészeti Múzeum jubileumi kiállítására. A külföldre
menekült örökösök már 1945-ben próbálták kideríteni
értékeik hollétét, de hiába. A kép közben átkerült a Magyar
Nemzeti Galéria állományába, és a magyar festészet egyik
leghíresebb alkotásává vált. Vida Jenő Dél-Amerikában élő
unokái sokáig nem tudtak erről. Majd amikor a nyolcvanas években
hazalátogattak, meglepve fedezték fel a gyermekkorukból ismerős
négy Munkácsy képet a múzeum falán. Elhatározták, hogy
visszaszerzik jogos örökségüket. Éveken át tartó pereskedés
után végül 2002 novemberében visszakapták a képeket, ám mivel
az állam védetté nyilvánította, az örökösök nem vihették ki
az országból. Ezért döntöttek az eladás mellett. Mind a négy
mű kiemelkedő árat ért el.
3
- 4. Csontváry Kosztka Tivadar: Hídon átvonuló társaság; 1901 -
180 000 000 Ft, Virág Judit, 2006
Több kiállításon is szerepelt már - de
először 2006-ban lehetett rá licitálni. Ismertsége lehetett a magas ár egyik fő oka.
3
- 4. Munkácsy Mihály: Az alvó nagyapó; 1887 - 180 000 000 Ft,
Virág Judit, 2007
A kép már 1994-ben is
kivívta a licitálók tapsát a BÁV aukcióján, akkor 4.6 millió
forintra taksálták.Aki akkor megvette, élete egyik legjobb befektetéseként gondolhat rá.
5.
Bortnyik Sándor: Lámpagyújtogató; 1921 - 170 000 000 Ft,
Kieselbach, 2008
Bortnyik neve bizonyára sokaknak
meglepetés a listán. Nem titok, még a művészettörténészek is
vitáznak rajta, vajon megérdemelten kapta-e meg ezt a dicsőséges
helyezését a tízes listán, vagy túlértékelik jelentősségét.
Jóllehet, nevét nem ismerjük Bortnyik az
1920-as években a világ festőinek élvonalába tartozott - igaz
Németországban.
Kieselbach Tamás szerint a magyar
művészet igazi sajátosságát a történelem drámaisága, az itt élők identitásának kényszerű törései adják. Nincs még egy ország, amely ilyen intenzíven és sűrűn élte
volna meg a huszadik század drámáit. Sok kép és festő
kényszerült az elmúlt száz évben emigrációba, de itt lenne az
idő, hogy ezek a művek újra a magyar kultúra részeivé váljanak.
Bortnyik emigráns festő,
aki az 1918-as események miatt menekült Németországba, ahol halála után képeinek többsége
szétszóródott. Ám ahogy emelkednek a magyar aukciós
festményárak, egyre több külföldi gyűjtő fedezi fel, milyen
értékes kép van a falán, és a kiemelkedő ár is azt sugallja,
érdemes visszahozni Magyarországra és itt eladni. Ez nekünk is
jó, mert egyre több szeletét ismerhetjük meg a rejtőzködő
magyar festészetnek.
- "Ez a kép újraírja a magyar
avantgárdról alkotott képünket. Olyan kiforrott, mestermű,
amelynek a mérete is jóval nagyobb, mint az eddigi Bortnyik képek.
Valódi főmű, amelyhez hasonló még múzeumokban sincsen, ezért
egyáltalán nem túlzás ez a nagy ár." - állítja Kieselbach
Tamás.
6.
Munkácsy Mihály: A baba látogatói; 1879 - 160 000 000 Ft, Virág
Judit, 2003
A kép kikiáltási
ára 60 millió forint volt. 2003-ig ez volt a legmagasabb kikiáltási
ár a magyar aukciók történetében.
7.
Tiziano Vecellio: Mária gyermekével és Szent Pállal; 1540 - 140
000 000 Ft, Nagyházi, 2005
Hogyan került egy nagy olasz
festő a magyar tízes listába? Minden látszat ellenére, ez
egy igazi magyar kép, méghozzá a legjelentősebb kincseink egyike.
Olyan, amelyet nem lehet kivinni az országból, bárki is vásárolja
meg - persze egy-egy kiállításra kölcsönadható, de valójában
szerves része a magyarság kultúrkincsének.
Egy pécsi család gyűjteményéből
került elő három éve, akik korábban csak azt tudták, hogy az
ebédlőben lógó festmény, egy 17. századi velencei festő szép
alkotása. Eredetileg nem is számítottak nagy összegre - olyan
három millió forint körüli összeget szerettek volna kapni érte.
Ám amikor a Szépművészeti Múzeum szakértői rápillantottak,
azonnal tudni lehetett, hogy ennél sokkal többért fog elkelni.
És hogy a vevőnek megérte-e a
kép 140 millió forintos árat? Ez nem kétség. Az aukció óta
előkerült egy csomó bizonyíték, amely kétségtelenné teszi,
amit a szakértők korábban is sejtettek. Hogy Tiziano saját kezű
alkotásáról van szó, amely a d'Este család megrendelésére
készült, és a montovai herceg udvarából került a Teleki
gyűjteménybe. Ekkor még egyértelműen tudta minden tulajdonos,
hogy ez egy Tiziano kép. Úgy tűnik, Trianon után szándékosan
"felejtették el", hogy milyen értékes festmény van a
birtokukban, és csak szép Szűz Máriás képként emlegették a
családi legendáriumban. Jelenleg közel négy milliárd forintra
van biztosítva. Ha a tulajdonos el akarná adni, biztos, hogy a
három évvel ezelőtti ár többszörösét kaphatná érte. De nem
akarja, sőt nagyon is büszke rá, ezért úgy döntött, másokkal
is megosztja a műélvezetet.
- A kép jelenleg a Szépművészeti
Múzeumban van letétben, és ott nézhető meg, már ha éppen
Magyarországon található, mert sokat utazik. Nem csoda, hiszen az
életmű egyik kiemelkedő darabjáról van szó. Az Ermitázsban van
ugyan egy hasonló Tiziano kép, de a miénk szebb! - állítja Mayer
Vera, a Nagyházi Galéria festménybecsüse, akik a régi képek
szakértőiként az árverést bonyolították.
8.
Gulácsy Lajos: A púpos vénkisasszony régi emlékeit meséli
Herbertnek; 1910 - 120 000 000 Ft, Virág Judit, 2007
Úgy látszik, a magyar lélek
vonzódik a misztikához, mert Gulácsy az egyik legkeresettebb festő
hazánkban. Képeinek titka abban a titokzatos, önmaga által
megteremtett mesevilágban rejlik, amelyben a festő élt és
alkotott. És amelybe olyan jó lenne belesni. Pedig Gulácsy
érzékenysége, amelyet képein annyira vonzónak látunk, valójában
csak bajt hozott rá. Az első világháború kitörésekor
Velencében volt, és a traumatikus hírtől, idegösszeroppanást
kapott. Haláláig idegszanatóriumban vagy elmegyógyintézetben
élt. Élete utolsó nyolc évét vakon töltötte, képei közben
szétszóródtak, megsemmisültek. Nem maradt már neki, csak
Nakonxipán, ahol mindig békét talált.
- "Jellegtelen, közepes képeket
néha lehetett eddig is venni tőle. De azok, amelyek erre a listára
rákerültek olyan alapdarabok, mesterművek, amelyekből nagyon
kevés található a szabadpiacon." - figyelmeztet Virág Judit.
9. Gulácsy Lajos: A bolond és a katona; 1909 - 110 000 000 Ft, Virág Judit, 2008
10.
Gulácsy
Lajos: Régi instrumentumon játszó hölgy; 1908 - 95 000 000 Ft,
Virág Judit, 2002