Csontváryt 240 millió forintért

Pénz, pénz, pénz... milyen érdektelen adat valójában, ha festményekről beszélünk! Másrészt viszont, legalább valami kézzelfogható. Ez legalább olyan dolog, amit az egyszerű emberek számára is mond valamit, nem úgy, mint az "aranymetszés" vagy az, hogy valami "expresszionista." Talán ezért szeretjük ennyire megtudni, hogy mi mennyibe is került. Na, nem mintha a legtöbbünknek valaha esélyünk lenne rá, hogy versenybe szálljunk értük, de azért mégis jólesik elszörnyülködni rajta. Mert hát ki az, aki ennyit ki tud adni egy darab vászonért? És mi lehet ebben a képben ennyire értékes? Nagy rejtélyek ezek, amikre nem is olyan könnyű válaszolni.

Az alábbi cikk a Nők Lapja Évszakok 2009-es tavaszi lapszámában jelent meg. A lista többé kevésbé azóta is pontos - csak az élen szereplő kép változott. De a festő nem. ma is Csontváry a sztár - Trauni tájképe 240 millióért kelt el tavaly.De hogy vajon jobb-e, mint a 230 millióra taksált Szerelmesek találkozása? Nehéz lenne megmondani. Valójában minden annyit ér, amennyi pénzt adnak érte. Így lett ez ennyi és kész. Persze azért a szakértők tudják, hogy melyik összeg mögött mi rejlik. Valódi érték vagy csak a véletlen műve? Természetesen mindkettőnek szerepe van.
(A cikk első része, amelyben a világ legdrágább festményeit veszem sorra ezen a linken található.) 

...................................

A tíz legdrágább magyar festmény

- "Az ár nem fontos, amikor egy képről beszélünk." - állítja Kieselbach Tamás műkereskedő művészettörténész, de könnyen beszél. Jelenleg ő a csúcstartó. Az ő aukciósháza büszkélkedhet a legdrágább eddig elárverezett képpel, Csontváry Kosztka Tivadar Randevú című festménye 230 millió forintért talált gazdára három évvel ezelőtt. - "Csak azért beszélünk mi is a pénzről, mert mert erre a nagy összegre harap a média, szeretnek róla írni. De nem ez határozza meg a festők értékét. Vannak ezen a tízes listán kívül is nagy művészek, akiknek egyszerűen nincs a piacon olyan nagyszabású, kiemelkedő képük, amely máig kereskedelmi forgalomba került. Mert az, hogy mi eladó, mi nem, a véletlen műve."

Bizony, az, hogy az úgynevezett "top tízes" listában, azaz a legdrágább aukciós tételek között mi szerepel, nagyon is esetleges. Munkácsy három képe is helyt kapott, ami döbbenetes, de a műértők tudják, mindez nem csak a festő géniuszának köszönhető, de annak is, hogy ezek a képek korábban a Magyar Nemzeti Galériában voltak láthatóak, és az elmúlt ötven évben valóságos ikonná váltak. Nem csoda, hogy amikor lehetőség nyílt a megvételükre, kiemelkedő árat értek el.

Hogy mennyit ér egy kép valójában, az sok egyéb tényezőtől is függ. Az persze fontos, hogy kiemelkedő mű legyen, nagyon jó alkotás. De emel az áron, ha nehezen hozzáférhető, és az is, ha olyan jó téma, amely az érzelmekre hat. Aztán ha minden csillagzat együtt áll, és egy valódi, ritka remekmű kerül a piacra, még ott az a kiszámíthatatlan emberi tényező. Kell egy szenvedélyes gyűjtő, aki számára több ez, mint egyszerű befektetés. Mert a pénzen kívül valódi szerelem is kell ahhoz, hogy valaki százmilliókat áldozzon egy képre.

- "A magyar festészetnek vannak mítikus, emblematikus figurái, akiknek minden képük remekmű. De az ár nem csak ettől függ. Hiába festett Rippl Rónai fantasztikus képeket, mivel sok képet festett, sok képe kering a piacon. De egy Csontváryt már nem könnyű szerezni. Olyan főműve, mint ami a lista élén áll, nincs több. Ezért indokolt a magas ár." - magyarázza Virág Judit művészettörténész, galériatulajdonos, aki szintén sok képet juttatott lista élére.

1. Csontváry Kosztka Tivadar: A szerelmesek találkozása (Randevú); 1902 - 230 000 000 Ft, Kieselbach, 2006

Csontváry egész élete tele van misztikus fordulatokkal. Későn, harminc éves kora után kezdett festeni, korábban patikusként dolgozott. De egy nap rohama volt, és azt mondta neki egy hang, nagy festő lesz belőle, nagyobb az isteni Raffaelnél is. Ezután a festésnek szentelte életét, bár sokáig úgy tűnt, a jóslat nem teljesül be. Az amatőr festőt kinevették, képeit senki nem vásárolta meg, kis híja, hogy nem lett mind az enyészeté. Ponyvavászonnak akarták eladni, amikor egy jószemű kereskedő megmentette a képeket, amelyek azután lassan szétszóródtak, sok végleg elveszett. Aki pedig mégis hozzájutott egyhez, azóta is kincsként őrzi, és nem akarja eladni.

Csontváry képeinek a titka, hogy mély filozófiai tartalom áll mögöttük, nehéz értelmezni, mit ábrázol, és mit jelent.

- "A ritkaságuk miatt lettek ilyen drágák! Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy az utóbbi húsz évben hány képe került aukcióra!" - figyelmeztet Virág Judit egy újabb szempontra.

2. Munkácsy Mihály: Poros út I. ;1883 - 220 000 000 Ft, Virág Judit, 2003

A Párizsban készült festmény gyönyörű színeit, formáit és romantikus témáját az impresszionizmus ihlette. A Számlakönyvek tanúsága szerint 1881-ben került Sedelmeyerhez, Munkácsy állandó műkereskedőjéhez, 1921-ben került Magyarországra, ahol Vida Jenő, bankár vásárolta meg. Noha Vida felsőházi tag volt, 1944-ben Auschwitzba hurcolták, és villáját kifosztották. A benne lévő csodálatos festménygyűjteményt Németországba szállították, kivéve négy Munkácsy képet, amelyet Vida nem sokkal előtte kölcsönadott a Szépművészeti Múzeum jubileumi kiállítására. A külföldre menekült örökösök már 1945-ben próbálták kideríteni értékeik hollétét, de hiába. A kép közben átkerült a Magyar Nemzeti Galéria állományába, és a magyar festészet egyik leghíresebb alkotásává vált. Vida Jenő Dél-Amerikában élő unokái sokáig nem tudtak erről. Majd amikor a nyolcvanas években hazalátogattak, meglepve fedezték fel a gyermekkorukból ismerős négy Munkácsy képet a múzeum falán. Elhatározták, hogy visszaszerzik jogos örökségüket. Éveken át tartó pereskedés után végül 2002 novemberében visszakapták a képeket, ám mivel az állam védetté nyilvánította, az örökösök nem vihették ki az országból. Ezért döntöttek az eladás mellett. Mind a négy mű kiemelkedő árat ért el.

3 - 4. Csontváry Kosztka Tivadar: Hídon átvonuló társaság; 1901 - 180 000 000 Ft, Virág Judit, 2006

Több kiállításon is szerepelt már - de először 2006-ban lehetett rá licitálni. Ismertsége lehetett a magas ár egyik fő oka.

3 - 4. Munkácsy Mihály: Az alvó nagyapó; 1887 - 180 000 000 Ft, Virág Judit, 2007

A kép már 1994-ben is kivívta a licitálók tapsát a BÁV aukcióján, akkor 4.6 millió forintra taksálták.Aki akkor megvette, élete egyik legjobb befektetéseként gondolhat rá. 

5. Bortnyik Sándor: Lámpagyújtogató; 1921 - 170 000 000 Ft, Kieselbach, 2008

Bortnyik neve bizonyára sokaknak meglepetés a listán. Nem titok, még a művészettörténészek is vitáznak rajta, vajon megérdemelten kapta-e meg ezt a dicsőséges helyezését a tízes listán, vagy túlértékelik jelentősségét. Jóllehet, nevét nem ismerjük Bortnyik az 1920-as években a világ festőinek élvonalába tartozott - igaz Németországban.

Kieselbach Tamás szerint a magyar művészet igazi sajátosságát a történelem drámaisága, az itt élők identitásának kényszerű törései adják. Nincs még egy ország, amely ilyen intenzíven és sűrűn élte volna meg a huszadik század drámáit. Sok kép és festő kényszerült az elmúlt száz évben emigrációba, de itt lenne az idő, hogy ezek a művek újra a magyar kultúra részeivé váljanak.

Bortnyik emigráns festő, aki az 1918-as események miatt menekült Németországba, ahol halála után képeinek többsége szétszóródott. Ám ahogy emelkednek a magyar aukciós festményárak, egyre több külföldi gyűjtő fedezi fel, milyen értékes kép van a falán, és a kiemelkedő ár is azt sugallja, érdemes visszahozni Magyarországra és itt eladni. Ez nekünk is jó, mert egyre több szeletét ismerhetjük meg a rejtőzködő magyar festészetnek.

- "Ez a kép újraírja a magyar avantgárdról alkotott képünket. Olyan kiforrott, mestermű, amelynek a mérete is jóval nagyobb, mint az eddigi Bortnyik képek. Valódi főmű, amelyhez hasonló még múzeumokban sincsen, ezért egyáltalán nem túlzás ez a nagy ár." - állítja Kieselbach Tamás.

6. Munkácsy Mihály: A baba látogatói; 1879 - 160 000 000 Ft, Virág Judit, 2003

A kép kikiáltási ára 60 millió forint volt. 2003-ig ez volt a legmagasabb kikiáltási ár a magyar aukciók történetében.

7. Tiziano Vecellio: Mária gyermekével és Szent Pállal; 1540 - 140 000 000 Ft, Nagyházi, 2005

Hogyan került egy nagy olasz festő a magyar tízes listába? Minden látszat ellenére, ez egy igazi magyar kép, méghozzá a legjelentősebb kincseink egyike. Olyan, amelyet nem lehet kivinni az országból, bárki is vásárolja meg - persze egy-egy kiállításra kölcsönadható, de valójában szerves része a magyarság kultúrkincsének.

Egy pécsi család gyűjteményéből került elő három éve, akik korábban csak azt tudták, hogy az ebédlőben lógó festmény, egy 17. századi velencei festő szép alkotása. Eredetileg nem is számítottak nagy összegre - olyan három millió forint körüli összeget szerettek volna kapni érte. Ám amikor a Szépművészeti Múzeum szakértői rápillantottak, azonnal tudni lehetett, hogy ennél sokkal többért fog elkelni.

És hogy a vevőnek megérte-e a kép 140 millió forintos árat? Ez nem kétség. Az aukció óta előkerült egy csomó bizonyíték, amely kétségtelenné teszi, amit a szakértők korábban is sejtettek. Hogy Tiziano saját kezű alkotásáról van szó, amely a d'Este család megrendelésére készült, és a montovai herceg udvarából került a Teleki gyűjteménybe. Ekkor még egyértelműen tudta minden tulajdonos, hogy ez egy Tiziano kép. Úgy tűnik, Trianon után szándékosan "felejtették el", hogy milyen értékes festmény van a birtokukban, és csak szép Szűz Máriás képként emlegették a családi legendáriumban. Jelenleg közel négy milliárd forintra van biztosítva. Ha a tulajdonos el akarná adni, biztos, hogy a három évvel ezelőtti ár többszörösét kaphatná érte. De nem akarja, sőt nagyon is büszke rá, ezért úgy döntött, másokkal is megosztja a műélvezetet.

- A kép jelenleg a Szépművészeti Múzeumban van letétben, és ott nézhető meg, már ha éppen Magyarországon található, mert sokat utazik. Nem csoda, hiszen az életmű egyik kiemelkedő darabjáról van szó. Az Ermitázsban van ugyan egy hasonló Tiziano kép, de a miénk szebb! - állítja Mayer Vera, a Nagyházi Galéria festménybecsüse, akik a régi képek szakértőiként az árverést bonyolították.

8. Gulácsy Lajos: A púpos vénkisasszony régi emlékeit meséli Herbertnek; 1910 - 120 000 000 Ft, Virág Judit, 2007

Úgy látszik, a magyar lélek vonzódik a misztikához, mert Gulácsy az egyik legkeresettebb festő hazánkban. Képeinek titka abban a titokzatos, önmaga által megteremtett mesevilágban rejlik, amelyben a festő élt és alkotott. És amelybe olyan jó lenne belesni. Pedig Gulácsy érzékenysége, amelyet képein annyira vonzónak látunk, valójában csak bajt hozott rá. Az első világháború kitörésekor Velencében volt, és a traumatikus hírtől, idegösszeroppanást kapott. Haláláig idegszanatóriumban vagy elmegyógyintézetben élt. Élete utolsó nyolc évét vakon töltötte, képei közben szétszóródtak, megsemmisültek. Nem maradt már neki, csak Nakonxipán, ahol mindig békét talált.

- "Jellegtelen, közepes képeket néha lehetett eddig is venni tőle. De azok, amelyek erre a listára rákerültek olyan alapdarabok, mesterművek, amelyekből nagyon kevés található a szabadpiacon." - figyelmeztet Virág Judit.

9. Gulácsy Lajos: A bolond és a katona; 1909 - 110 000 000 Ft, Virág Judit, 2008

10. Gulácsy Lajos: Régi instrumentumon játszó hölgy; 1908 - 95 000 000 Ft, Virág Judit, 2002

Posted in festmények , múzeum , művészet , Nők Lapja Évszakok , titkok